A magyar meddőségi ellátás 2025-ben is tovább fejlődik

Soha olyan mértékű változás nem történt a hazai lombikellátás történetében, mint az elmúlt 2 évben, amelyeknek köszönhetően gyorsabb és biztonságosabb lett a meddőségi kezelés Magyarországon. A páciensek meddőségi ellátását közvetlenül javító jogszabályváltozások eredményeként lerövidült az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő, csökkent a sikertelen kezelések aránya, mely az érintett pár számára lelkileg kevésbé megterhelő. A kezelés biztonságosabb lett, az ikerszülések aránya a felére csökkent, mely egyértelműen kevesebb szövődménnyel jár mind az anya, mind a gyermeke számára. Elérhetővé válnak továbbá olyan diagnosztikai, és főként andrológiai műtéti eljárások, melyek korábban csak magánellátásban voltak hozzáférhetőek. Az újonnan létrehozott képzéseknek köszönhetően több szakember lesz a meddőségi ellátásban a jövőben, a szakambulanciák megnyitásával pedig a meddőségi ellátás az alapellátás szintjén is megjelent az IVF centrumok mellett. Ezidáig 4 Meddőségi Szakambulancia kezdte meg működését (Miskolc, Budapest, Szombathely, Nyíregyháza), 4 nyitása folyamatban van (Kecskemét, Szolnok, Székesfehérvár, Békéscsaba), illetve 2025-ben továbbiak megnyitása várható.

A pácienseket érintő legfontosabb változások összefoglalva a következők:

• Megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet. Ezáltal nem kell a pároknak három hónapot várniuk a kezelések között, ami megszünteti a várakozás miatti felesleges időveszteséget és egyre növekvő stresszt.

• A korábbiakkal ellentétben már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el ingyenesen, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes. Ez – a várakozási idő lerövidítésével – a gyorsabb ismételt beültetés lehetőségét teremti meg, növelve a várandósság esélyét.

• Az embriók blasztociszta tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye, hiszen az 5, 6 vagy 7 napos embriók beültetésével magasabb a beágyazódás és a klinikai terhesség esélye, kevesebb a sikertelen beültetés, lerövidül a sikeres gyermekáldáshoz szükséges idő.

• A daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) ingyenessé vált. Ezáltal azok a betegek, akik termékenységüket radikálisan befolyásoló betegséggel (pl. daganatos megbetegedés) küzdenek, esélyt kapnak a későbbi gyermekvállalásra. A termékenység megőrzése (a nők esetében petesejt-fagyasztás, a férfiak esetében hímivarsejt-fagyasztása) korábban egyáltalán nem volt elérhető Magyarországon közfinanszírozott formában. Jelentős eredmény továbbá, hogy a fertilitásprezerváció lehetősége a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak (14 és 18 év közöttiek) számára is elérhetővé vált.

• A magas kockázattal járó ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése. Eszerint 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg. Az intézkedésnek köszönhetően az ikerterhességek eddigi túl magas aránya a felére csökkent, ezáltal csökken a koraszülés előfordulása, a szövődményes terhességek aránya, és csökken a császármetszések száma is.

• Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes lett.  Korábban az embriók tárolásáért évente tárolási díjat kellett fizetniük a pácienseknek. Továbbá ezentúl amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció. Orvosszakmai szempontból ugyanis nincs különbség a fagyasztott és a friss ciklusból létrejött embriók esélyeit tekintve.  Ezek a változások etikai szempontból is jelentős mérföldkőnek tekinthetők, hiszen azon fagyasztva tárolt embriók számát nem gyarapítjuk, melyek nem kerülnek beültetésre.

• Kidolgozásra került a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszere és létrejöttek eddig nem létező képzések a szakemberek pályán tartása, új szakemberek bevonzása, valamint az ellátás biztosítása céljából. A meddőségi ellátás területén 25 éve nem volt elérhető szakképzés. A Klinikai embriológia egészségügyi felsőfokú szakképzés, a Reproduktív medicina ráépített szakorvos képzés, a klinikai andrológia licencképzés, és a reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzés új képzésként vált elérhetővé. Az új képzések megteremtésével a szakemberek száma várhatóan bővíti majd az elérhető humán erőforrást 2028-ra.

• 2024-ben a Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezáltal két ellátási szinten érhető el a meddőségi ellátás Magyarországon. Ennek célja, hogy a meddőségi ellátáshoz való hozzáférés az ország minden területén biztosítva legyen, továbbá hogy az asszisztált reprodukciós centrumok terhelése csökkenjen. A szakambulanciákon elérhetővé vált a teljes meddőségi kivizsgálás mind a férfiak, mind a nők számára, továbbá lehetőség nyílik tanácsadásra és az inszeminációs eljárásra is. Amennyiben magasabb szintű ellátás (azaz lombikkezelés) szükséges, úgy a pácienseket a szakambulancia a lombik centrumba irányítja.

• A 2024 januárjától létrehozott Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter révén lehetővé válik a meddőségi eljárások során alkalmazott ellátások, beavatkozások, és az egészségügyi szolgáltatók tevekénységének követése. A komplett adatszolgáltatás eredményeként figyelemmel kísérhető a szakmai munka, meghatározott indikátorok alapján nemzetközi viszonylatban mérhetővé és értékelhetővé válik az intézetek eredményessége, amelyre eddig nem volt mód.

• 2025-ben hatályba lépnek továbbá azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását. Ezáltal elérhetővé válnak olyan eljárások, melyeket korábban csak magánellátásban vehettek igénybe a páciensek.

• 2025-től a spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik. Ez azért jelentős változás, mert korábban például egy heredaganatos férfinak nem volt lehetősége az állami ellátásban a hímivarsejtjeit fagyasztva tárolni, és azt felhasználni a gyógyulását követően. 

2025-ben továbbra is azon dolgozunk, hogy a meddőséggel küzdő párok megfelelő segítséget kapjanak Magyarországon és a vágyott gyermekek megszülessenek. Elengedhetetlen az életkor szerinti ideális gyermekvállalást ösztönző reproduktív edukációs, termékenységtudatosságot növelő programok indítása is, hiszen fontos a megelőzés, hogy elkerüljék a párok, hogy meddőségi kezelésre legyen szükségük. Ha azonban a probléma már fennáll, akkor biztosítani kell a mindenki számára mielőbb elérhető, személyes meggyőződésének, hitének megfelelő, egyéni problémájára legjobb megoldást nyújtó komplex ellátást.