Meddőségi ellátás Magyarországon: átfogó reform a hatékonyság növeléséért

Az elmúlt években a magyar meddőségi ellátórendszer jelentős átalakuláson ment keresztül, amely mérföldkőnek számít a hazai IVF (lombik) kezelések történetében. Az állami tulajdonba vétel és az új szabályozások célja a meddőségi kezelések szélesebb körű hozzáférhetőségének biztosítása és a kezelés eredményességének növelése volt. A változások elősegítésében az állam központi szerepet vállalt.

Állami tulajdonba vétel és teljes állami támogatás

2019-ben döntött a kormány a lombik centrumok állami tulajdonba vételéről, megszüntették a teljesítmény- és volumenkorlátokat, a kezelések, a diagnosztikai eljárások és a gyógyszerek pedig 100%-os állami támogatásúvá váltak a nők 45 éves koráig. Ez a lépés a meddőség kezelését széles körben tette elérhetőbbé a párok számára.

A Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) szerepe

2022-ben az állam létrehozta a HRI-t, amely a meddőségi ellátórendszer szakmai irányításáért és fejlesztéséért felel. Az igazgatóság kidolgozta a meddőségi kezelések keretrendszerét, beleértve a finanszírozási és jogi szabályozások reformját, valamint  az új adatgyűjtési rendszert, mely átláthatóbbá és mérhetővé tette az ellátás eredményességét, továbbá lehetővé tette a hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítását, melyre ezidáig nem volt lehetőség.

Látványos eredmények már 2023-2024-ben

• Az élveszületések becsült kumulatív aránya (18–45 évesek körében) – az elmúlt 7 évet vizsgálva – először haladta meg a 20%-ot.
• Évről évre nőtt az IVF kezelések eredményeképpen született gyermekek relatív számaránya. A 2023-as évben az arányuk – az összes születést nézve – először lépte át a 3%-ot (2017-ben 1,4 % volt), mely jól mutatja a kezelések népesedési folyamatokban betöltött növekvő társadalmi szerepét. 
• Az ikerterhességek aránya a 2018-as 19,26%-ról 2023-ban 9,91%-ra csökkent a biztonságosabb egyes embrióbeültetések támogatásának köszönhetően, ezáltal várhatóan csökken a magzati és az anyai szövődmények aránya.
• Az 5 napos blasztociszták és a fagyasztott embriók beültetésének finanszírozása javította az embrióbeültetések eredményességét. 
• A HRI kidolgozott 4 új szakemberképzést a meddőségi ellátás fejlesztésére, megteremtve ezzel a strukturált magyar nyelvű képzés lehetőségét, melyre 20 éve vár a szakma idehaza.
• A HRI elérhetővé tette Magyarországon a daganatos páciensek számára a termékenységmegőrzési kezeléseket közfinanszírozott formában, ezáltal a daganatos páciensek is esélyt kapnak gyógyulásukat követően a családalapításra.
• A HRI-nek köszönhetően a meddőségi ellátás két progresszivitási szinten valósult meg a szakambulanciák megnyitásával, amelyekben elérhetők a meddőségi kivizsgálások, illetve az inszeminációs eljárás közfinanszírozott formában. A meddőségi ellátásokhoz való hozzáférhetőség ezáltal javult Magyarországon.
• A HRI 2024-ben elindította a Nemzeti Humán Reprodukciós Regisztert, amely az intézetek által szolgáltatott adatokat gyűjti a kezelések eredményességéről, lehetővé téve az ellátórendszer pontos, transzparens értékelését és a nemzetközi összehasonlítást.

A jövő kihívásai

Az átfogó reformok pozitív hatásai már most számszerűsíthetők, de a teljes rendszerátalakítás hosszabb időt igényel. Az innovációk és a tudatos fejlesztések révén Magyarország egyre modernebb, eredményesebb és hozzáférhetőbb meddőségi ellátórendszert épít, amely reményt nyújt a gyermekvállalást tervező pároknak.

A meddőségi ellátórendszer további fejlesztésének elengedhetetlen lépése a bioetikai kérdések rendezése:

   • A petesejtdonáció és a
   • Preimplantációs genetikai szűrés  (PGT-A) elérhetővé tétele
   • A szociális (nem orvosi indikációból történő) petesejtfagyasztás engedélyezése, amely a termékenység megőrzésének egy új lehetősége.

Hogyan javult a meddőségi kezelések eredményessége?

Az IVF kezelések eredményességének mutatói

Kumulatív élveszülési mutató: a meddőségi kezelések eredményességének mércéje

A meddőségi ellátás minősége legkorszerűbben a kumulatív élveszülési mutatóval vizsgálható (CLBR), amely azt mutatja, hogy egy elindított petefészek-stimulációs kezelés mekkora arányban eredményez élveszülést. A korábbi adatgyűjtési rendszer nem volt alkalmas a CLBR kiszámítására, így a HRI 2024-től átlátható adatgyűjtést és adatelemzést tett lehetővé. Az első eredmények várhatóan a 2025. év végére lesznek elemezhetők.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukció Igazgatóságának jogszabályban rögzített kötelezettsége a humánreprodukciós eljárásokkal kapcsolatos eredményességi adatok közzététele [339/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet]. A korábbi évek és a jelenlegi ellátórendszer eredményességének összevetéséhez szükségszerűen az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) és az Európai IVF Monitorizáló Konzorcium (EIM) által közzétett éves jelentésben is alkalmazott becsült kumulatív szülési mutatót alkalmazzuk („cumulative delivery rate”), amellyel egy évre vetítve mutatjuk be a beültetésekből (friss és fagyasztott) származó szülések és az adott időszak alatt történt petesejt-leszívások arányát.

• A 2023-as év eredményei kimagaslók voltak az előző évekhez képest: az IVF kezelések eredményessége először haladta meg a 20%-ot.
• A 2024-es év elsődleges adatai alapján a szülési ráta további növekedése várható, becsléseink szerint a 24%-os szintet is meghaladhatja.

Az IVF kezelések növekvő demográfiai szerepe

A lombikkezelésekből született gyermekek aránya folyamatosan emelkedik, tükrözve a meddőségi kezelések növekvő jelentőségét a népesedési folyamatokban.

Tények és számok:

• Gyermekek száma: 2023-ban 1054-gyel több gyermek született az IVF kezelések eredményeként, mint 2018-ban.
• Arányok: Az IVF kezelésből született gyermekek aránya először lépte át a 3%-ot az összes születéshez képest. Ugyanez az érték 2017-ben 1,4 % volt.

Szükséges rögzíteni, hogy a média – tévesen – gyakran mutat be olyan eredményességi mutatókat, amelyek szakmai körben nem használatosak, és nem alkalmasak az ellátórendszer hatékonyságának objektív mérésére. Az ellátórendszer hatékonysága nem mérhető önmagában csak a születések és a beavatkozások számának arányával, ugyanis egy modern és biztonságos ellátórendszerben a beavatkozások gyakran megszakadnak, majd később folytatódnak. A stimuláció és az embrióbeültetés korábban gyakorlatilag egy beavatkozásnak számított, manapság azonban a szövődmények, és a magasabb eredményesség érdekében a stimulációt sokszor nem követi azonnal az embriók beültetése, emiatt ezeket külön beavatkozásnak számoljuk.

Mi befolyásolja a meddőségi kezelések sikerességét?

A meddőségi kezelések sikeressége szoros összefüggést mutat az anyai életkorral. A 2017. és 2023. között gyűjtött adatok alapján világosan látható, hogy az életkor előrehaladtával a születések száma drámaian csökken asszisztált reprodukciós kezelések mellett is. Az alábbi ábrán jól látható, hogy 35 éves kor alatt lényegesen magasabb a születési arány, mint az idősebb korcsoportokban. Az életkori bontás elengedhetetlen az ellátórendszer hatékonyságának valós elemzéséhez.

Lépések az ikerterhességek csökkentéséért

A szülészet-nőgyógyászatban ismert tény, hogy az ikerterhesség növeli az újszülöttek és az anyák bizonyos súlyos betegségeinek előfordulását, ezért egyértelmű nemzetközi állásfoglalás javasolja az ikerterhességek előfordulásának megelőzését. Az elfogadható ikerarányt az európai orvosszakmai iránymutatás alapján 13% alatt kell tartani, de a javasolt célérték 7,5%.
• Embrióbeültetések szabályozása: 2023-tól egyidejűleg legfeljebb egy embrió ültethető be 36 év alatti nők esetében, ha az embrió 5-7 napos. Idősebb nők esetében legfeljebb két embrió beültetése engedélyezett.
• Anyagi ösztönzők: Az intézetek az egyes szülésekért magasabb finanszírozást kapnak, míg az ikerterhességek esetében alacsonyabb a „sikerdíj”.
• Eredmények: Az egyes embrió beültetések száma megduplázódott, míg a többes beültetések száma felére csökkent, ezáltal az ikerterhességek esélye is jelentősen lecsökkent.

• Az ikerszülések aránya az összes szüléshez viszonyítva: az ikerszülések aránya 2018 és 2023 között kevesebb mint felére csökkent az új szabályozás következtében, 19,26%-ról 9,91%-ra. A nemzetközi 13%-os célérték alatti eredményt először 2022-ben sikerült elérni. 

A jövőre nézve azt várjuk, hogy az ikerterhesség aránya tovább fog csökkenni, és ezáltal a kezelések segítségével létrejött várandósságok esetében a koraszülések előfordulása és az újszülöttek koraszülött-intenzív osztályon történő ellátása is nagymértékben csökken majd.

Fagyasztott embriók beültetésének előtérbe helyezése

Korábban a finanszírozási rendszer a friss embrióbeültetéseket támogatta. Az európai normákhoz viszonyítva a hazai ellátásban sokkal kisebb számban történtek embriófagyasztással és elhalasztott beültetéssel végződő, ún. „freeze all” kezelések. Ugyanakkor az embriók fagyasztásának számos orvosi indikációja van, többek között az IVF-kezelések súlyos szövődményének elkerülése, és a beültetések sikerességének növelése.  Az elmúlt években a szabályozások és finanszírozási ösztönzők hatására a fagyasztott embrióbeültetések száma jelentősen megnőtt.

• Kevesebb szövődmény, nagyobb eredményesség: Az embriók fagyasztása és későbbi visszaültetése segít elkerülni a súlyos szövődményeket, például a petefészek hiperstimulációs szindrómát (OHSS).
• Új szabályozások: Újabb, friss ciklus csak akkor indítható, ha a korábban fagyasztott embriókat már beültették. 
• Bioetikai vonatkozások: A fagyasztva tárolt embriók felhasználásával nem gyarapítjuk tovább a fagyasztott embriók számát.
• Állami támogatás: Az összes fagyasztott embrió beültetése közfinanszírozott, így a párok nem kerülnek anyagi kényszerhelyzetbe.
• Gyorsabb kezelés: Megszűnt a három hónapos várakozási idő az IVF kezelések között, ami lerövidíti a várandóssághoz szükséges időt.
• Eredmények: 
   • A fagyasztott embrióbeültetések aránya folyamatosan emelkedik, ami kevesebb szövődményt és jobb eredményeket ígér.
   • A fagyasztva tárolt embriók száma stabilizálódik, miközben a kezelések hatékonysága nő.

Az ábrán az látszik, hogy a beavatkozások számának növekedése elsősorban a fagyasztott embrióbeültetések elterjedésének köszönhető. Ennek során a korábbi stimulációkból származó embriókat használjuk fel beültetésre, mely ugyan „beavatkozásnak” számít, de a páciens számára sokkal kevésbé megterhelő, mint egy új stimuláció.

Az embrió beültetésének időzítése:

Az új finanszírozási rendszer az 5-6 napos embriók tenyésztését támogatja, megteremtve a lehetőséget az életképesebb embriók természetes szelekciójára. 2018-ban a beültetések 64%-a 2-4 napos embrióval történt, 2024-re ez az arány 39%-ra csökkent, miközben az 5-6 napos embriók aránya jelentősen nőtt.

• Magasabb a beágyazódás esélye
• Kevesebb a kudarc: Csökken a sikertelen beültetések aránya.
• Páciensbarát megközelítés: A jobb eredmények miatt a páciensek elkötelezettsége és motiváltsága nő a kezelés során.

A 2024-es harmadik negyedéves beavatkozások adatszolgáltatása kapcsán a NEAK és NHR felé még zajlanak a korrekciók, így kismértékű változás előfordulhat a kezelésszámokban. A fenti adatokat folyamatosan frissítjük. 2025.01.20.

Az új szabályozás jelentősen javította a meddőségi kezelések eredményességét Magyarországon. A változások nemcsak a kezelési időt rövidítik le, hanem biztonságosabb és hatékonyabb ellátást biztosítanak a pároknak.

A daganatos páciensek termékenységének megőrzése: új esély a családalapításra

A daganatos megbetegedések kezelésének egyik súlyos következménye lehet a termékenység csökkenése vagy elvesztése. Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága ennek megoldására tette elérhetővé Magyarországon a termékenység-megőrzési kezeléseket közfinanszírozott formában, a kiskorúak (14–18 év közöttiek) számára is.

A termékenységmegőrző eljárások során a daganatos páciensek számára lehetőség nyílik a termékenységük megőrzésére, ezáltal a gyógyulást követően lehetőségük lesz a családalapításra. Korábban ez a lehetőség Magyarországon nem volt elérhető.

Fertiltiásprezerváció az IVF kezelések között

Az adatgyűjtés alapján 2024.10.31-ig az IVF kezelések indikációi között a fertilitásprezerváció már 0,61%-ot tesz ki, és ez az arány várhatóan tovább növekszik, ahogy a program szélesebb körben elérhetővé válik.

Új képzések a meddőségi ellátás fejlesztésért

A meddőségi kezelések színvonalának emeléséhez megfelelő számú és képzettségű szakember szükséges. Az elmúlt években azonban a meddőségi ellátás komoly humánerőforrás-hiánnyal küzdött, mivel strukturált magyar nyelvű képzés korábban nem létezett ezen a területen.

Négy új szakmai képzés indulhat 2025-ben

A HRI az alábbi új szakmai képzéseket dolgozta ki, amelyek bevezetésre kerülhetnek 2025-től az egyetemeken:
   1. Reproduktív medicina ráépített szakorvos képzés – A szülész-nőgyógyászok számára.
   2. Klinikai embriológia felsőfokú szakképzés – Az embriók tenyésztésével és beültetésével foglalkozó szakemberek számára.
   3. Klinikai andrológia licencképzés – A férfiak meddőségi problémáival foglalkozó szakemberek számára.
   4. Reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzés – A meddőségi kezelések lelki támogatására.

Várható hatások

Az új képzések bevezetésétől azt várjuk, hogy a szakemberhiány fokozatosan csökken, és felértékelődik a meddőségi ellátórendszerben végzett munka. A képzések elindulása esetén a várhatóan 2028-ra kibővült szakembergárda hozzájárul a meddőségi ellátás minőségének javításához, amely közvetlenül növeli a kezelések sikerességét és a páciensek elégedettségét.

Meddőségi Szakambulanciák a hozzáférés javításáért

A Meddőségi Szakambulanciák 2024-ben megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezáltal két ellátási szinten érhető el a meddőségi ellátás Magyarországon. Ennek célja, hogy a meddőségi ellátáshoz való hozzáférés növekedjen az ország minden területén, továbbá, hogy az asszisztált reprodukciós centrumok terhelése csökkenjen. A szakambulanciákon elérhetővé vált a teljes meddőségi kivizsgálás mind a férfiak, mind a nők számára, továbbá lehetőség nyílik tanácsadásra és az inszeminációs eljárásra is. Amennyiben magasabb szintű ellátás szükséges, úgy a pácienseket a szakambulancia IVF centrumba irányítja. A szakambulanciák elindulásához számos finanszírozási változásra volt szükség, továbbá biztosítani kellett a személyi és tárgyi feltételeket. Ezidáig 4 szakambulancia kezdte meg működését (Miskolc, Budapest, Szombathely, Nyíregyháza) és további 7 szakambulancia megnyitásának előkészületei jelenleg is zajlanak.