Semmelweis-nap: a magyar egészségügy napja

Semmelweis-nap: a magyar egészségügy napja

1818. július 1-jén Budán, a Tabánban született Semmelweis Ignác orvos, az anyák megmentője, aki kiemelkedő szerepet játszott a gyermekágyi láz leküzdésében, oka empirikus felfedezésében.

Semmelweis Ignác rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak az I. számú klinika szülészeti osztályára, ahol kezüket nem fertőtlenítették a várandósok vizsgálata előtt. A bábák nem végeztek boncolást, ezért a vérmérgezés ezen speciális fajtája harmadannyi esetben fordult elő a szegényebbeket kiszolgáló II. számú klinikán, mint az orvosokén. A klórmész-oldatos kézmosást Semmelweis antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak. Felfedezését nem ismerte el azonnal mindenki. Elkezdődött egy hosszú, már-már szélmalomharc, hogy a kor tudósait meggyőzze megfigyeléseiről, amelyeket idővel a statisztika is alátámasztott.

Semmelweis Ignác így vélekedett:
„Tanításom arra való, hogy az orvosi tudomány tanítói terjesszék, hogy az orvosló és ápoló személyek az utolsó falusi borbélyig, az utolsó falusi bábáig szerinte cselekedjenek; tanításom arra való, hogy elriasszam a szülőházak rémét, hogy megmentsem a feleséget a férj, az anyát a gyermeke számára.”

Semmelweis Ignác nemcsak szülészorvosként, hanem mint sebész is kiváló tevékenységet folytatott, hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodikként császármetszést.

Ez a nap ráirányítja a figyelmet arra, hogy ne csak akkor tiszteljük és becsüljük az egészségügyi dolgozókat, amikor munkájuk elengedhetetlenné válik számunkra, hanem értékeljük magát a tényt, hogy ők bármikor velünk vannak, ha segítségre szorulunk.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága ezúton is köszönetet mond minden szakdolgozó lelkiismeretes munkájáért, különösen az asszisztált reprodukció és a meddőségi ellátás valamennyi területén.