Sok nő válhat édesanyává a szociális petesejtfagyasztás révén

Sok nő válhat édesanyává a szociális petesejtfagyasztás révén

Nyáron elérhetővé vált a szociális petesejtfagyasztás hazánkban is, mely új lehetőséget nyit a nők számára, hogy gyermekvállalási terveiket megvalósíthassák. Férfiak esetében a hímivarsejt-fagyasztás általánosan elérhető opció volt a későbbi családalapítás elősegítése érdekében, míg a hatályos jogszabályok ezidáig a nőknek csak daganatos betegség vagy más termékenység-veszélyeztető tényező – például egészségkárosító munkakör – esetén adtak lehetőséget a petesejtfagyasztásra. A most hatályba lépett jogszabálymódosítás az eljárást preventív, szociális céllal is elérhetővé teszi a nők számára, mely a reproduktív igazságosságot is szolgálja.

A kutatások szerint a nők egyre magasabb életkorban válnak édesanyává, a születések száma pedig évről évre csökken a fejlett országokban, miközben a kor előrehaladtával a termékenység veszélybe kerül. A gyermekvállalás a modern társadalom működési sajátosságai miatt is kitolódik: a felnőtté váláshoz kapcsolódó életesemények sorrendisége felborult. A tanulmányok befejezése, a szülői ház elhagyása, az első munka, illetve tartós párkapcsolat, az egzisztenciális biztonság megalapozása, a stabil kapcsolatformálás és a házasságkötés egyre idősebb életkorra halasztódik.

A nők átlagos gyermekvállalási életkora az utóbbi évtizedben 30, a férfiaké 34 év körül mozgott a KSH adatai szerint. A késői gyermekvállalás ugyanakkor biológiailag is nehezíti az anyává válást, mert a petefészek természetes öregedése rontja a fogamzóképességet, és előbb-utóbb meddőséghez vezet. Ebből következően minél később vállal egy nő gyermeket, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a vágyottnál kevesebb gyermeke születik, vagy akár gyermektelen marad. A termékenység elvesztése 40–45 éves korra véglegessé válhat, ekkor már a lombikkezelések eredményessége is rendkívül alacsony.

Az Egészségügyi Világszervezet 2023-ban a reproduktív rendszer betegségének nyilvánította a meddőséget, amely ráadásul népbetegség: a világon minden hatodik férfit és nőt érint, ez a felnőtt populáció 17,5 százaléka. A gyermekvállalás terén észlelhető halasztó magatartás Magyarországon a ’90-es évek végére vált gyakorivá, ám hátterében nem a szándékos gyermektelenség áll.

Egy 2021-es, a 20–35 éves korosztályt vizsgáló felmérés szerint a magyar fiatalok többsége a kétgyermekes családmodellt tartaná ideálisnak. Az első gyermek vállalásának tervezett átlagéletkora 30,5, az utolsóé 34,6 év annak ellenére, hogy a válaszadók több mint fele – helyesen – úgy véli, hogy a nők legtermékenyebb életkora 20–24 év közé tehető, a legideálisabb koruk a gyermekvállalásra pedig a 25–29 éves kor.

A lakosság többsége ugyanakkor túlbecsüli a teherbe esés esélyét, későbbi életkorra saccolja a termékenység csökkenését, és túlértékeli az asszisztált reprodukciós eljárások eredményességét. Azt ellenben sokan figyelembe veszik a családalapítási döntésnél, hogy a gyermekvállalást követően számos, a boldogulás és a társadalmi előmenetel szempontjából fontos életcél megvalósítása, különösen az anyáknál a munka és a magánélet összehangolása lényegesen nehezedhet. A stabil párkapcsolatok hiánya a kutatások szerint a gyermekvállalás halasztásának egyik legfontosabb oka, ugyanis természetszerűen ekkor a vágyott gyermekvállalásra a meglévő szándék ellenére sem nyílik lehetőség. A sokféle igény és elvárás miatt a gyermekre vágyó nők közül épp ezért sokan jelentős nyomást érezhetnek.

A „biológiai óra” ketyegésének erősödése számos félelemmel és frusztrációval párosul, ebben a helyzetben a petesejtfagyasztás egyfajta lelki nyugalmat, a rendelkezésre álló technológia pedig lehetőséget adhat az anyaság rendhagyó, de klasszikus formájának átéléséhez. Kijelenthető, hogy a meddőség megelőzését támogatjuk, ha biztosítjuk a nők számára a fiatalabb életkorban történő preventív petesejtfagyasztás lehetőségét, mint a termékenység megőrzésének lehetséges módját.

A nők 35 éves kora előtt elvégzett petesejtfagyasztás biztonságos és hatékony eszköze annak, hogy az érintettek reális esélyt kapjanak a későbbi gyermekvállalásra akkor is, amikor ez saját ivarsejttel már nem lenne lehetséges.

Petesejtfagyasztás esetén a petesejtek leszívásához asszisztált reprodukciós eljárás szükséges, amely során a petesejtet nem termékenyítik meg, hanem leszívást követően a felhasználásig fagyasztva tárolják. A petesejtfagyasztást követő sikeres várandósságnál a legfontosabb tényező a nők azon életkora, amikor maga az eljárás történik. Amennyiben ezt még 35 éves kor alatt végrehajtják, a felhasznált petesejtből történő élve születés esélye 40 százalékra tehető, függetlenül az aktuális életkortól.

A fagyasztott petesejtek felhasználásából létrejövő embriók beültetése költséghatékonyabb és eredményesebb megoldás 40 éves kor felett, mint friss ciklusból lombikkezelést végezni. A fel nem használt ivarsejtek ráadásul felajánlhatók mások számára is – ugyanis a petesejtfagyasztás iránt érdeklődő nők jellemzően nyitottabbak a petesejt-adományozásra. A petesejtjeiket lefagyasztók rendelkezhetnek tehát úgy is, hogy a fel nem használt petesejtjeik akár donációs célra is felhasználhatók.

A petesejteket lefagyasztani szándékozó nők ugyanis a felmérések szerint kifejezetten vágynak gyermekre, azonban a szülői szerepet egy stabil partnerrel szeretnék megélni, nem egyedülállóként. Külföldi vizsgálatok szerint petesejtfagyasztáskor a nők átlagos életkora 38 év, ami azt mutatja, hogy az érintettek az utolsó percig várnak a fagyasztással, bízva a megfelelő partner megtalálásában.

Szakirodalmi adatok alapján a petesejtfagyasztás olyan értelemben is biztonságos, hogy alkalmazása nem emeli az emlődaganat vagy más daganatos betegség kockázatát, a szövődményeket illetően kis kockázatú beavatkozásnak számít. Egészséges nőknél a várandósság alatti szövődmények kockázata 50 éves korig is alacsonynak tekinthető, azonban fontos tudni, hogy minél későbbi életkorban történik a petesejtfagyasztás, az abból létrejövő terhességek esetében annál nagyobb a kockázata vetéléseknek és a magzati kromoszóma-rendellenességek előfordulásának.

Ugyancsak szakirodalmi adatok alapján a magasabb anyai életkorban született gyermekeknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő bizonyos genetikai rendellenességek, pszichiátriai kórképek, mint például a bipoláris depresszió, a skizofrénia vagy az autizmus. Az idősebb korban történő szülővé válásnak azonban előnyei is ismertek. Egyes tanulmányok alapján az idősebb szülők gyermekei jobban teljesítenek, a szülők párkapcsolata általában stabilabb, a szülő-gyermek viszony kiegyensúlyozottabb, jobb a család anyagi háttere, a gyermekük taníttatásának költségeit könnyebben tudják finanszírozni.

A petesejtfagyasztásnak köszönhetően tehát azok a nők is képesek gyermeket hozni a világra, akik az életkoruk miatt később meddővé váltak volna, vagy csak adományozott petesejttel lenne lehetőségük a várandósságra, ami azt jelentené, hogy a gyermekükével nem lenne azonos a genetikai állományuk.

Mindemellett elengedhetetlen az ideális életkor szerinti gyermekvállalás ösztönzése és a termékenységtudatosság erősítése. Amennyiben az edukáció, illetve az empatikus felvilágosítás mellett a petesejtek lefagyasztásának lehetősége is – a férfiak lehetőségeihez hasonló módon – biztosítva van a nők számára, joggal érezhetik úgy, hogy valódi segítséget kapnak gyermekvállalási terveik megvalósításához.