A remény orvosa - 113 éve született Dr. Patrick Steptoe, a lombikprogram atyja

A remény orvosa - 113 éve született Dr. Patrick Steptoe, a lombikprogram atyja
2026.06.09.

Június 9-én Dr. Patrick Steptoe születésének évfordulójára emlékezünk. A brit szülész-nőgyógyász és Robert Edwards biológus páratlan együttműködése alapjaiban formálta át a modern meddőségi orvoslást. Steptoe a laparoszkópia (hastükrözés) eljárásának elszánt fejlesztőjeként és az in vitro fertilizáció (IVF) gyakorlati megvalósítójaként olyan tudományos áttörést ért el, amely családok milliói számára tette lehetővé, hogy megérkezhessen a vágyott gyermek.

Tanulmányok és a háborús évek
Patrick Christopher Steptoe az oxfordshire-i Witney-ben látta meg a napot. Orvosi tanulmányait Londonban végezte, és 1939-ben diplomázott a St George's Hospital Medical School hallgatójaként. A második világháború kitörésekor azonnal katonai szolgálatba állt: a Brit Királyi Haditengerészetnél hajóorvos volt. Miután hadihajóját 1941-ben Kréta védelmében elsüllyesztették, olasz hadifogságba került. A táborban orvosi tudásával segítette a foglyokat, míg végül egy 1943-as fogolycsere révén visszatérhetett hazájába. 

A laparoszkópia úttörője
A világháborút követően a szülészet-nőgyógyászatra szakosodott, majd 1951-től az oldhami közkórház (Oldham General Hospital) főorvosa lett. Itt kezdett el behatóan foglalkozni egy új francia endoszkópos eljárással, a laparoszkópiával. Bár a kortárs brit orvostársadalom kezdetben rendkívül szkeptikusan, sőt elutasítóan fogadta a módszert, Steptoe hitt a technikában. Elsőként tökéletesítette és terjesztette el a minimálisan invazív eljárást az angolszász világban, lehetővé téve a kismedencei szervek vágás nélküli, precíz vizsgálatát. 

A lombikprogram áttörése
Szakmai pályafutásának sorsfordító pillanata 1968-ban jött el, amikor megismerte Robert Edwards cambridge-i kutatóbiológust. Edwards már kidolgozta a petesejtek testen kívüli megtermékenyítésének elméletét, de hiányzott mellőle egy olyan sebész, aki épségben képes volt kinyerni az érett petesejteket a női szervezetből. Steptoe egyedülálló laparoszkópos rutinja jelentette a megoldást a problémára. 

Közös munkájukat hatalmas szakmai, vallási és morális ellenállás kísérte; sokan etikai határátlépésnek bélyegezték a kísérleteket. A feszült hangulatot tetézte, hogy a brit Orvostudományi Kutatási Tanács (MRC) 1971-ben teljesen megvonta tőlük az állami finanszírozást. A páros nem adta fel: az oldhami Dr. Kershaw’s Cottage Hospital-ban, magántőkéből és alternatív forrásokból folytatták a küzdelmet. A kitartásuk végül történelmi sikert hozott: 1978. július 25-én az oldhami kórházban egészségesen világra jött Louise Brown, az emberiség első lombikbébije. 

Késői évek és elismerések
A globális visszhangot kiváltó siker után a két tudós megalapította a Cambridge melletti Bourn Hall Clinic-et, amely a világ legelső és legelismertebb IVF-oktatóközpontjává nőtte ki magát. Steptoe egészen 1988. március 21-én bekövetkezett haláláig az intézet orvosigazgatójaként dolgozott, folyamatosan finomítva a beültetési technikákat a jobb eredmények érdekében. 

Munkásságáért megkapta a Brit Birodalom Rendje (CBE) kitüntetést. A legmagasabb tudományos elismerést azonban személyesen már nem élhette meg. Amikor kutatótársa, Robert Edwards 2010-ben megkapta az orvostudományi Nobel-díjat a lombikprogram kifejlesztéséért, a Nobel-bizottság külön deklarálta Steptoe elévülhetetlen érdemeit – a kitüntetést viszont a szabályzat értelmében posztumusz már nem adományozhatták oda neki.

Forrás:
https://www.britannica.com/biography/Patrick-Steptoe
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3015256/
https://www.nobelprize.org/prizes/medicine/2010/popular-information/